Tudományos Diákköri tevékenység a Kertészeti és Vidékfejlesztési Karon
A tudományos diákkör a Kertészeti és Vidékfejlesztési Karon az oktató-nevelő-kutató tudományos munka sajátos területeként jelenik meg. A tudományos diákkörök működésének célja az, hogy keretként szolgáljon az átlagot meghaladó képességű hallgatók számára az önkéntes, a kötelező tananyagot meghaladó ismeretek megszerzésére. Ezáltal a tehetséggondozás aktív területe. A TDK munka szolgálja a differenciált felsőoktatási tehetséggondozást, s a szakemberképzés színvonalának emelését. A hallgató, az általa kiválasztott téma feldolgozásával, és a felkért témavezető oktató segítségével egy-egy tudományos területen (agrártudomány, környezettudomány, gazdálkodás-szervezéstudomány) szakemberré válhat. A TDK tevékenység elősegíti a tananyagon túlmutató szakmai és tudományos ismeretek megszerzését, a tudományos kutatási módszerek elsajátítását és a nyelvtudás fejlesztését, a hazai és külföldi tudományos eredmények megismerését, az oktatók és diákok között az oktató-nevelő munka hatékonyságát növelő jó emberi és szakmai kapcsolatok kialakítását.
Az elért tudományos eredmények szélesebb körű bemutatására a kari TDK Konferencián nyílik lehetőség a hallgató által összeállított TDK dolgozat/pályamű segítségével. Ha a hallgató a továbbjutást kiérdemelte, akkor a kari TDK elnök segítségével benevez az országos konferenciára (OTDK).
A TDK pályamunkák összeállítása nagymértékben segíti a szakdolgozatok, diplomamunkák elkészítését. A TDK versenyen való részvétel segít a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésben, a későbbi szakmai munkában és a továbbtanulás során is előnyt jelent.
A kari tudományos diákköri konferenciát rendszeresen az őszi félév második felében rendezzük meg, a GAMF és GTK Karokkal közös időpontban.
Mit tegyek, ha TDK-zni szeretnék?
Érdemes a kari TDK műhely munkájába bekapcsolódni. A tudományos munka folyamatosan zajlik, a konferenciától függetlenül. Ehhez elég jelentkezni személyesen vagy e-mailben a kari TDK felelősöknél, akik segítenek felvenni a kapcsolatot a témavezetőkkel, megismertetnek a tehetséggondozási tevékenységgel, ismertetik a TDK dolgozatok tartalmi és formai követelményeit és kari (országos) konferenciákon történő részvétel lehetőségeit.
Dr. Ecseri Károly, TDK felelős - ecseri.karoly@nje.hu
Dr. Pető Judit, TDK felelős - peto.judit@nje.hu
A Kertészeti és Vidékfejlesztési Karra vonatkozó specialitások
(Kiegészítés az általános tudnivalókhoz: https://tdk.nje.hu/hallgatoknak/altalanos-tudnivalok)
Hol végezhetem a kutatást?
Lehetőség van az Egyetem infrastruktúrájának használatára (Talaj- és Növényvizsgáló Laboratórium, Bemutató Kert), valamint külső helyszíneken (családi gazdaságban, cégeknél, duális partnereknél) is beállítható a kísérlet. Ebben az esetben a dolgozatnak lehet egy külső konzulense is, aki irányítja a szakmai munkát.
Milyen kutatások fogadhatók el TDK munkaként?
Ez szakonként változik. A kertészmérnöki és a mezőgazdasági mérnöki területen általában a ‘kézzel fogható’, növényekkel végzett kísérleteket preferálunk, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök hallgatók pedig például elemzéseket végeznek vagy települések fejlesztési lehetőségeit vizsgálják. A kutatási téma kiválasztásában a konzulensek segítenek (be lehet kapcsolódni az Ő tudományos munkájukba is), de nagyon örülünk, ha a hallgatók saját elképzelésekkel érkeznek hozzánk.
Hogyan történik a dolgozatok értékelése a Karon?
Az elkészült munkákat a TDK konferencia előtt két szakember bírálja el, akik maximum 40 pontot adhatnak egy meghatározott szempontrendszer alapján. Ezen két bírálat átlagához adódik hozzá a szóbeli előadás pontértéke (max. 60 pont). Ez a pontozási módszer az országos TDK konferencián is. A konferencián általában egy 4-6 főből álló bizottság értékeli az elhangzott előadásokat, valamint kérdez a TDK-zó hallgatótól. A bizottságnak mindig tagja egy hallgatói képviselő is.
Mi az a rezümé?
A rezümé a dolgozat rövid összefoglalója (az OTDK-n használt kifejezés). Konkrétan egy olyan szöveg, mely minimum 500 de maximum 2500 karakter hosszú. Ebben a hallgató leírja a munka előzményeit, a kutatás célját, röviden ismerteti az alkalmazott módszertant illetve kiemeli a saját eredményeit (ez a legfontosabb és leghosszabb része a szövegnek). Az összefoglalót a jelentkezéskor kell elkészíteni és beadni.
Milyen speciális formai követelmények vonatkoznak a TDK dolgozatra?
A javasolt belső tagolási rend (fejezetek címe) a következő: Címlap, Bevezetés, Célkitűzés, Irodalmi áttekintés, Anyagok és módszerek, Eredmények és értékelésük, Összefoglalás, Irodalomjegyzék, Köszönetnyilvánítás (ha van). Ábrák és táblázatok bemutatása számozva történjen, és a szövegben ennek megfelelően hivatkozni kell rájuk. Az ábrák és a táblázatok címét és feliratozását, valamint a szakirodalmi hivatkozásokat is a tudományos folyóiratok által elfogadott formában kell megjeleníteni. E forma bármely stílust követhet, ugyanakkor a pályamunka egészében egységesnek kell lenni. Ehhez segítségül érdemes a Szakdolgozat készítési útmutatót használni. A címlap tartalma: Intézmény, Kar/Intézet, pályamunka címe, TDK dolgozat felirat, szerző(k), konzulens(ek), hely (Kecskemét) és évszám.
Mire kell még figyelni a dolgozat írásakor?
A szakirodalmak helyes használatára. Bár ez nem speciális kérdés, hiszen minden tudományos szövegre vonatkozik, de fontos hangsúlyozni, hogy a plágium semmilyen formában nem megengedett! Az ilyen munkát a bírálók kötelesek jelenteni a bizottság elnökének, aki dönt a dolgozat bemutathatóságáról. Hogy mi számít tartalomhű hivatkozásnak, idézésnek vagy átvételnek ahhoz a Szakdolgozat készítési útmutató nyújt segítséget. A mesterséges intelligencia segítségével alkotott szövegek használata nem javasolt.
Milyen előnye van a Karon, ha TDK dolgozatot készítek?
Amennyiben a TDK-zó hallgató a TDK munkájából készíti el szakdolgozatát vagy diplomamunkáját, úgy a sikeres TDK előadást követően nem kell még egyszer prezentálnia a kutatását, a záróvizsga ezen része alól mentesül.
További információk itt találhatók: Hogyan TDK-zz